"Az Erebos egy játék. Figyel téged, beszél hozzád, megjutalmaz, ellenőriz, fenyeget. Az Erebosnak célja van: ölnie kell."
Nick iskolájában gyerekről-gyerekre, kézről-kézre jár egy számítógépes játék, melynek a neve Erebos. Sok szabály van és mindet be kell tartani, mert egy embernek csak egy lehetősége van, hogy játszhasson. A játékot egyedül kell játszanod, másokkal nem beszélhetsz róla.
Az Erebos olyan feladatokat ad, melyeket a valóságban kell végrehalytanod.
Ugyan én nem igazán játszok egyetlen számítógépes vagy telefonos játékkal, teljesen bele tudtam magam élni a könyvbe. A hangulata sötét, rejtélyes, kissé nyomasztó, de a történet egyedi. Az olvasása közben egyáltalán nem unatkoztam, le se bírtam tenni.
A történet során azt követhetjük végig, hogy Nick hogyan játszik, hogyan teljesíti feladatait. Néha olyan érzést kelthet, mintha a való és a virtuális világ összemosódna.
Minden szereplőről és virtuális karaktereikről is részletes leírást kapunk, alaposan megismerhetjük őket. Bár Nick-et az elején én nem szerettem, egyáltalán nem volt szimpatikus, a gondolkodásmódjával sem értettem egyet, de a végére megváltozott, persze jó irányba és egészen megkedveltem. A változás amin keresztül megy a játék előtt, alatt és után elég nagy és nehéz, de mindeképpen pozitív.
Ott van még számunkra a játék "lelke" a küldönc. Nos, ő irányít és mondja meg, hogy mit kell tenned. Nick például megjegyezte a könyvben, hogy olyan, mintha a lelkébe látna. Hát, azt nem csodálom. Furcsa is, hogy ha egy gép, egy játék, tud rólad mindent.
Ez a játék alapból nem rossz dolognak indult, de végül azzá vált. A gyerekeket használta fel a bosszúja tervének beteljesítőiül.
Persze a romantika sem marad ki, Nick már régóta kinézett magának egy lányt, Emily-t. Ők ketten pár barátjukkal együtt vészelik át az Erebos-t.
Őszintén, szerintem nem lenne rossz egy olyan játék amit tényleg más emberekkel kell játszni a valóságban. Barátkozni, segíteni egymásnak, nem úgy ahogyan ebben a könyvben van, vagyis valami rossz dolog miatt. Bár lehet, hogy ezt csak én gondolom így.
Most biztosan sokak fejében felötlött, hogy ez tisztára olyan, mint a kék bálna. Valóban. Nem tudom, hogy a kettő összefügg-e, esetleg valaki a könyvből vette-e az öltetet -mert ez jelent meg előbb. Meglehet, mindenesetre elég betegnek tartom és nagyon remélem senki nem játszik már vele, sem más hasonlóval.
A történetet 15-13 éves gyerekenek ajánlott.
Negatívuma az, hogy az elején kicsit nehéz felvenni a fonalat, főleg ha nem vagyunk jártasak a gépek világában, nekem is nehéz volt, bár főleg azért mert 14 évesen annyira nem is értettem a jelentőségét, viszont később újraolvasva sokkal jobb volt.
Negatívuma az, hogy az elején kicsit nehéz felvenni a fonalat, főleg ha nem vagyunk jártasak a gépek világában, nekem is nehéz volt, bár főleg azért mert 14 évesen annyira nem is értettem a jelentőségét, viszont később újraolvasva sokkal jobb volt.
Értékelés:
★★★
Lux
Lux
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése