Ma olyan könyvek listáját hoztam nektek, amikkel én nem tudtam megbirkózni. Szerintem nem csak az mond sokat, melyik könyvet szerették sokan, hanem az is, melyik adta fel a leckét. Hát íme!
 |
| A főszereplő Jace és Clary. |
Sokak kedvence az első a
listámon. Alapból a sorozat nagy sikernek örvend, de talán ezt a részt tartják
a legtöbben a legjobbnak. Az első két rész elolvasása után, úgy döntöttem a
saját polcomra szerzem be ezt a kötetet, de meg kell, mondjam egyértelműen
féltem tőle. A sorozat első része szörnyű szenvedés volt számomra, a filmet
láttam előbb, így semmi élményt nem nyújtott az olvasása. A Hamuváros már
hagyján, arra még talán azt tudom mondani, hogy kellemes olvasmány volt. A
harmadik rész esetén viszont akadtak problémák. Egy relatíve hosszú, és ráadásul
kisbetűs vörös pöttyös kötetről beszélünk, amire nem igaz az – szerintem – hogy
az izgalom egyenesen arányos a hosszal (nem kell félreérteni!). Sokkal inkább
egy erőltetett, unalmas, szenvedős regényt véltem felfedezni benne. Ráadásul én
vagyok talán az a 10/1 ember, aki a Jace vs. Simon harcban egyértelműen az
utóbbit szereti inkább. Jace számomra borzalmasan sok volt, főleg ebben a
részben. Nagyjából a felénél feladtam a könyv olvasását. Nem tudom, végig fogom
e szenvedni rajta magam valaha.
2. Varga Bálint:
Váltságdíj nélkül (Váltságdíj nélkül 1.)
Ez a magyar regény fülszöveg
alapján, szörnyen megtetszett. Különösen imádom a kortárs magyar ifjúsági
regényeket, mert ezeket olvasva mindig arra gondolok: van még remény az
országunkban, ilyen téren is. Ráadásul egy krimiről beszélünk, ami elég ritka,
azelőtt még nem is találkoztam ilyennel ebben a kategóriában. Hát mit ne mondjak,
többet vártam. Szintén az unalmas jelző a domináns, ennél a könyvnél is.
Szerintem kicsit több romantika feldobta volna. Arról nem is beszélve, hogy
sajnos ordít a regényről, hogy nem egy korunkbeli írta, így nem igazán tudtam
beleélni magam. Nagyjából a harmadánál hagytam abba, és szeretném majd
folytatni – aztán majd meglátjuk, meddig bírom.
3. Marie Lu: Legenda
(Legenda 1.)
Újra egy viszonylag szeretett
vörös pöttyös. Igazság szerint még nem is találkoztam olyannal, aki nem imádta
ezt a regényt, sorozatot. Nekem viszont több bajom is akadt vele: a
főszereplőket túl fiatalnak tartom egy ilyen történethez, stílusilag annyira
nem olvastatja magát, ráadásul már a csapból is az ilyen jellegű disztópiák
folynak. Az alap történet, bár aranyosnak lenne mondható, szerintem azért elég
abszurd, szinte hihetetlen. Szintén harmadáig jutottam, és ugyancsak szeretném
folytatni, merthogy nagyon meg akarom látni benne, amit mások. Talán van valami
hatalmas, és nagyon jó fordulat a későbbiekben benne? Nagyon remélem.
 |
| A nemrég debütált sorozat plakátja. |
Ez a könyv a tragédiám, amiből
jelenleg a világból is ki lehetne űzni, elég csak megemlíteni. Mostanában ugye
a történet hatalmas trend, hiszen a nem könyvmolyok örömére alig pár hónapja
lett sorozat belőle. Én csak szörnyülködni tudok az egész mánián, és a sztorin
is. Persze, kinek a pap, kinek a papné, nincs is ezzel semmi baj. Engem azonban
hideg ráz a történet valósághűtlenségétől, és attól hogy valószínűleg nagyon
sokan, akikhez nem igazán áll közel a téma, de megnézték a sorozatot, most
téves következtetéseket vonnak le a depresszióról, öngyilkosságról. Pedig nem
éppen arról szólnak ezek mint, amit a sorozat bemutat. Nem tudom megnevezni
mennyit olvastam a könyvből, mert nagyjából a harmada után, belelapoztam, hogy
legalább a fordulatokkal tisztában legyek – és még jobban kiakadjak. Eszem
ágában sincs végig olvasni.
5. Rick Riordan: A
villámtolvaj (Percy Jackson és az olimposziak 1.)
Erről a könyvről nem tudok valami
sokat elmondani. Talán ha 50 oldalt elolvastam, sokat mondok. Semmi bajom sincs
vele, azon túl, hogy már néhány oldal után úgy éreztem: én ebből kinőttem,
pedig nem vagyok valami vén. Úgyhogy nincs kifogásolni valóm rajta, egyszerűen
csak nem nekem való, ezáltal nem is tervezem újra belevetni magam.
6. Leiner Laura:
Akkor szakítsunk
Leiner Laura könyvei országszerte hatalmas rajongótáborral
rendelkeznek. Már ami a Szent Johanna Gimit, a Bábelt, vagy a Bexit illeti. Ez
a kötete (ami a Bábel és a Bexi között jelent meg, jóval az Szjg után, így bőven
volt vele szemben elvárás) azonban nem igazán nyerte el a többség tetszését,
elég csak a moly százalékokat összevetni. A történet vontatott, unalmas, jóval
kevésbé pörgős, mint amihez az írónőnél vagyunk szokva. Nem kizárt, hogy megint
megpróbálkozok vele, hátha komolyabb fejjel már jobban fogom értékelni.
 |
| Gyönyörű fanart a Harry Potter 5-höz. |
Szégyen, nem szégyen, óriási Harry Potter rajongóként, én
nem olvastam az összes kötetet. Ez a legkisebb mértékben sem azért van, mert
nem lenne jó, vagy bármi ilyesmi. Azt hiszem a legnagyobb indok, amiért sosem
értem az 5. rész végére, hogy jól tudtam és tudom, ki veszti ott életét. Nem
más, mint a kedvenc szereplőm, és sosem ezt szerettem volna elolvasni. Az első
100-200 oldalt nagyjából 5x is elolvastam már, és nagyon remélem, egyszer
többre is jutok majd, de az a bizonyos halál, és a kötet terjedelme rendesen
megrémít. Na, majd egyszer…
Ti melyik könyveket hagytátok félbe?
Én a 13okom című regényt még akkor olvastam, mikor frissen jelent meg. Nekem akkor kifejezetten tetszett,és ahogy a végén az író leírja, állítólag pontosan utánajárt a dolgoknak és még egy olyan ismerősével is beszélgetett, aki végigment hasonlókon, s talán az öngyilkosság nem jött neki össze végül valamiért.
VálaszTörlésA villámtolvaj elolvasása után én is úgy éreztem, hogy kinőttek már ebből.
Igen, azt én is láttam, rendesen meresztettem is rajta a szemem, hogy vajon kiket kérdezhetett meg. Nekem ez teljesen hiteltelen, de lehet velem van a baj.
TörlésÉn az alkonyatot húsz oldal után befejezt, mert borzalmas volt ����
VálaszTörlésA szürke ötven árnyalatát csak azért olvastam végig, mert kíváncsi voltam, mi olyan szeretett benne, de az is elég rossz volt.
Nekem a végzet ereklyeibol Sebastian volt a kedvencem, így a 3., 5. és 6. részt szerettem, a többit nem, illetve ha pár évvel később kezdem, biztos abba hagyom, mert Clary olyan szerencsétlen tud lenni.
Az ASZ-szel egyet tudok érteni, nekem sem tetszett :/
Igen, Sebastian is aranyos, meg Alecet is bírtam, de sajnos nem voltak elegek ahhoz, hogy miattuk meg Simon miatt végig szenvedjem rajta magam.
TörlésÉn az Alkonyatot imádtam, de mostanában kezdtem újra átgondolni, hogy oké jó könyv, de miről szól??? Arról kérlek, hogy Bellát valaki mindig ki akarja nyírni és ez bizony unalmas!!! :(
TörlésNekem a 13 okom volton kívűl az összes nagy kedvencem
VálaszTörlésÉrdekes mennyire különbözhetnek a vélemények 😂
TörlésAz Úton c. regényt hagytam abba, valahogy nem fűllött hozzá a fogam. Lehet, hogy csak rossz passzban talált, de nem kötött le.
VálaszTörlésOh, és a Téli mesét is feladtam nagyjából két oldal után.
Nekem egy olyan van, amit többszöri nekifutásra sem sikerült elolvasnom, a Zabhegyező. Nagyjából mindig addig jutok, hogy eljut New Yorkba. Onnantól már csak szenvedek.
VálaszTörlésA marsi - Belekezdtem közben egy másikba, elszaladt az idő, és túl sok tudomános dolog meg szakszó volt benne ahhoz, h felvegyem a fonalat.
VálaszTörlésAz ördög csókja - anélkül vettem meg, hogy megnéztem volna az értékelését. Megbántam.
Szürke ötven árnyalata - nincs bajom az erotikussal, de ez szar volt.
Kétesélyes szerelem - olyan volt, mintha egy 13 éves kislány blogját olvasnám, idegesítő is volt (a sztori meg a főszereplő csaj is).
Shiver - Minden poént az elején lelőtt. Még gondolkozok rajta, hogy folytassam, de így már nem látom értelmét. A szerelmi szál is siettetve van, három mondatot beszéltek kb. egymással, és már egy ágyban alszanak meg csókolóznak.
A Shiver eleje tényleg szörnyű, viszont aztán egész jó lesz, szerintem megéri folytatni.
TörlésA Végzet Ereklyéi sorozattól én nagyon sokat vártam, talán ezért is helyeztem túl magasra az elvárásaim lécét, és bár magát a történetben megjelenő világot nagyon szerettem, a főszereplők tulajdonságainak csak nagyon kis százalékát bírtam, a mellékszereplők sokkal szimpatikusabbak voltak, a karakterük jobban ki volt dolgozva. Én főleg ennél meg az ötödik résznél éreztem azt, hogy túl sok a dráma és a szerelem, zavaróan elvonta a figyelmet a fő cselekményszálról. Még a hatodik részt nem olvastam, de nagyon remélem, hogy megváltoztatja majd a véleményem, mert nagyon szeretném szeretni ezt a sorozatot, de eddig hideg-meleg :/
VálaszTörlésÉn a 2. és a 3. nem olvastam a többit viszont igen és nem hagytam félbe.
VálaszTörlés